Köszönöm a kommentet! Bocs hogy ilyen lassan lett rész, de nyár van, és nekem ilyenkor kevesebb időm van, mintha suliba kéne menni. Mert mindenki azt hiszi, hogy hú, de sok időd van, gyere segíts. Nem tudom, de ez csak velem van így?

-Hát, ez egy csöppet kellemetlen volt!-mondta Bill mikor hazaindultak. Az ajtóban álltunk, Hannah már elment, Tom a kocsiban ült, Tami meg az emeleten matatott.

-Ja, legközelebb szólj, mielőtt jöttök!-mondtam.

-Oké! Akkor szia!-köszönt.

-Szia!- adott egy búcsúcsókot, majd beszált az autóba és elhajtottak. Hannah az este alatt feltűnően halgatag volt, kicsit feszült is, de Tomon is látszott hogy kellemetlenül érzi magát. Nem rendeztek jelenetet, de azért, nem kéne még egy ilyen este. Sajnos ezt nem tudtunk elkerülni.

Alig egy hét múlva megint megtörtént ez, akkora külömbséggel hogy Hannah be volt szívva. Nos, ez elég feltűnő volt, először a bátyámra mászott rá, de ő hamar el is ment otthonról. Aztán amikor Tomék megjöttek, na akkor Billre végül Tomra mászott. Tom ezt nem sokáig tűrte, leordította Hannah fejét, aki csak vigyorgott, majd Tom dúlva-fúlva elment.

-Tom! Toooom!! Hova az istenbe mész???!!! Bocs, utána megyek, mielőtt még valami hülyeséget csinál!-mondta Bill és sietve távozott.

-Hannah!!-kiáltottam el magam, és rohantam utána aki meg Tomék után rohant. Szerencsére, még a kapuban utolértem, majd visszarángadtam a házba. A következő fél óra azzal ment el, hogy Hannahot próbáltam távol tartani az ajtótól. Végül a kimerültségtől elaludt a kanapén.

Nem mertem rá gondolni sem, hogy legközelebbi találkozásunkkor Tom mennyire ki lesz akadva rám. Előre meg volt beszélve, hogy jönnek, Hannah mégis itt volt. Igaziból egyszer csak beállított, de nem tudtam kituszkolni a házból. Meg nem is volt szívem hozzá. Remélem nem fog nagyon haragudni! gondoltam miközben Hannah-ot betakartam. Billt nem sikerült elérnem, nem is hívott így kilenc után nem sokkal elmentem lefeküdni.

Reggel, na jó 10-kor ébredtem. Jól elaludtam. Hannah nem volt se a nappaliban se a ház többi részében, így arra a következtetésre jutottam, hogy hazament. Aznap végig egyedül voltam otthon, nem tudtam mit kezdeni magammal. Ahogy a következő két napban sem.

Hannah nem jelentkezett, Billel beszéltem, Tom viszont vérig van sértődve rám, meg természetesen Hannah-ra. Szerencsére Tom nem -annyira- haragtartó ember, így meg hívtak hozzájuk vacsorázni. Arra az indokra hivatkozva hogy oda úgysem jön Hannah. Tamara egy ismerősnél aludt az elmúlt napokban.

-Elvonóra nem gondolt még?-kérdezte Tom vacsora közben. Miközben Hannahra terelődött a szó.

-Tom, muszály erről beszélni?-kérdeztem.

-Igen!-makacskodott. Az ikrekben ez az egyik közös pont: a makacsságuk. Sóhajtottam egyet.

-Nem fogsz addig erről a témáról leszállni amíg nem válaszolok, igaz?-kérdeztem. Bólintott.

-Nem akar elvonóra menni. Egyenesen retteg tőle. Ezerszer próbáltam meggyőzni, de nem sikerült. Én már feladtam. Győzd meg te ha annyira akarod, hogy elvonóra menjen.-vontam vállat. 

-Na, kellemesebb téma: hova is mentek nyaralni?-kérdeztem.

-Hát azt még nem tudjuk.-felelte Bill.- De ha gustavék is ráérnek akkor eggyüt megyünk valahova.

-Ahhamm-mondtam bekaptam az utolsó pár falatot majd a mosogatóba tettem a tányért. A többiek követték a példámat. Kisebb veszekedést csaptak le, hogy ki mosogasson amibe Bill vesztett.

-Nah, én lassan megyek.-szólaltam meg.

-Neeee, aludj itt!!-vetett rám Bill egy esekedő pillantást.

-Huhúúúú, akkor füldugóval készüljek északára?-kérdeztem Tom hatalmas, perverz vigyorral az arcán.

-Hülye!-csaptam fejbe Tomot.

-De ugye itt alszol??-kérdezte Bill.

-Itt de akkor adsz valami ruhát.

-Oké!-mondta vigyorogva.

-Akkor is füldugoval fogok készülni.-mondta Tom dacosan.

-Tom, a perverzióidat hagyd későbbre.-szólok rá, majd megsimogatom a buksiját, mire egy lesújtó pillantást kapok. 

Nah ennyi egyenlőre! Kapok komit?

Ja, ide nézz be: http://www.th-attention.mlap.hu/