Ez most hosszabb lesz mint az előző! Irj komit lécci. Köszönöm a komit! :)
2 hete kezdődött a turné. Azóta iszonyat lassan telnek a napok. Nagyon hiányzik Bill. Úgy tűnik mintha ezer éve ment volna el Bill. Mostanában nem is tudtunk beszélni telefonon. Elfoglalt, de egy-egy sms-t azért megerszt. De attól én még hallani akarom a hangját, látni akarom élőben az arcát, érezni az illatát. Viszont ez nem megy olyan könnyen. Tegnap volt az oroszországi koncertjük. A következő vasárnap este lesz. Addig még van 3 nap. Nagyon remélem hogy addig meglátogat valahogyan. Most éppen a suliból jövök haza, tanulok aztán unatkozok egy sort.
Sajnos, Bill ma sem jött. Már jóval elmúlt 9 óra, ma már nem fog jönni, de nagyon szeretném hogy jöjjön! Lassan elaludtam.
Az utcán sétáltam, nem tudom, hogy hol, nem ismertem ezt a környéket. Egyszer csak Bill jött szembe velem. Mikor meglátott, elkerekedtek a szemei:
-Te mit keresel itt?-kiáltotta mikor magáhoztért a döbbenettől.
-Te mit keresel itt? Te turnén vagy? Vagy hazudtál?-néztem rá döbbenten.
-Én...izé...nem tudom...hagyjuk!-mondta majd elszaladt. Nem tudom hogyan de valahogy hazakeveredtem. Illetve Billék házához. Bementem, bentvoltak a fiúk, Bill nélkül. Ott volt a managerük is.
-Helló! Nem tudod hogy az exénekesünk hol van?-kérdezte David.
-A micsodájuk?-néztem a pasasra döbbenten.
-Kilépett! Azt állította hogy megfenyegetted, hogyha nem lép ki a zenekarból, akkor elhagyod! Vagy nem így volt?-kérdezte Tom villámló szemekkel.
-Én nem mondtam semmi ilyesmit! Mostanában alig beszéltünk!
-Mondtam hogy nem ő volt!-kiáltott fel Gustav.-Bill döntött így!
-Nem igaz! Kényszerítettek!-mondta Bill-ti mondtátok.-kiabálta őrülten. De hirtelen lenyugodott.-De már mindegy!-mondta és eltűnt. Járok az utcán. Arrafele haladok ahol nem rég találkoztam Billel. Most is ott van. Rámnéz és suttog:
-Nagyon szeretlek! Elképzelni se tudod mennyire! De el kell mennem! Nemsokára Tom is jön utánam!-mondja miközben a teste ragyogni kezd. Kezd eltünni.
-Ki vagy te?-kérdezem félve.
-Valaki,egy srác, egy szerelmes srác, egy másik világból. Aki beléd szerelmes-mondta de már csak a hangját hallottam-és egyszer visszajövök ÉRTED!- már a hangját sem halottam, a teste is eltűnt. a ragyogás megszűnt. És ekkor felébredtem. Egy barna szempárral találkozott a tekintetem.
-Bill?-kiáltottam- jesszus te mit keresel itt?
-Jól vagy?-kérdezte aggódva.
-Igen, miért kérdezed?-feleltem.
-Kiabáltál álmodban.
-Mit mondtam?-kérdeztem suttogva.
-Ne tűnj el Bill!-mondta mosolyogva-meg azt hogy szeretlek.-és átölelt. Hozzá bújtam és az ölébe ültem. Csodálkozva vettem észre, hogy remegek. Bill is megérezte. Elkezdte simogatni a hátam. Lassan megnyugodtam, a remegésem is elmúlt.
-Megnyudogtál?-kérdezte. Igent bólintottam.-rendben.
-Amúgy hogyhogy itt vagy?-kérdeztem
-Hiányoztál és úgy gondoltam hogy meglátogatlak. Baj?-kérdezte furcsa tekintettel.
-Egyetalán nem baj. Sőt!-mondtam és elmosolyodtam.-nekem is hiányoztál.-mondtam és a fejemet a mellkasára hajtottam.
-Történt valami érdekes amíg nem voltam itthon?-kérdezte.
-Hát, egyszer eltévedtünk Tamival,amikor boltot kerestünk, na, meg az első napon olyan ehetetlen kaját csináltunk, hogy a kutyák nem ették meg.-mondtam nevetve.
-Meg akartátok mérgezni a kutyáimat vagy mi?-hüledezett Bill.-Bár a kutyáim okosabbak annál, hogy mérget egyenek!-mondta büszkén.
-Na, igen.-mondtam.-Mikor értél ide?
-Olyan fél 1 fele.-válaszolt.-de olyan aranyosan aludtál hogy nem akartalak felébreszteni, így csak néztelek. Olyan fél órája kezdtél beszélni álmodban.
Ránéztem az órára. Hajnali 3 óra volt.
-Meddig maradsz? Tom is jött?-kérdeztem.
-Legkésőbb vasárnap reggel el kell indulnom, és igen, Tom is jött.-mondta és ásított egyett.
-Öltözz át, és gyere aludni!-mondtam neki.
-Rendben.-mondta. Odament a szekrényéhez (bill szobájában vannak szerk.) és kivett belőle egy boxert meg egy kinyúlt pólót. Már levette a pólóját, mikor eszébe jutott hogy én is ott vagyok. Finoman kidolgozott hasa van,ami sejteti hogy van ott izom. Rám nézett és elpirult. Én is elpirultam. Elkaptam volna a tekintetemet, ha tudtam volna. Aztán erőt vettem magamon és elfordultam. Nemsokára két kar ölelt át hátulról.
-Jó éjt! -suttogta Bill.
-Neked is!-motyogtam félálomban.
-Mostmár csak jó lehet!-suttogta és még közelebb húzott magához. Így aludtunk el.
Kérlek, irjatok komit!
