Köszönöm a kommenteket! Örömhír ért tegnap este! Nyáron lehet, hogy ki tudok menni Németországba! El nem tudom mondani, hogy mennyire örülök ennek! :) Ennek örömére dobtam össze ezt a részt! :)

Ebéd után még megnéztem Tamaráék próbáját. Az énekkarral versenyre mennek, aztán rengeteget próbálnak. A próba után, ami legalább 2 óra volt, hazakísértem Tamarát. Odafele megbeszéltem vele, hogy mégsem alszom náluk. Kiderült. hogy meggyőzte a szüleit. Nyáron kiengedik Németbe egy rokonukhoz,határozatlan időre. Kár hogy még nincs nyár.

-Bejössz?-kérdezte, mikor már a ház előtt áltunk.

-Nem, megyek haza.-mondtam, elbúcsúztunk és elindultam. Nem haza mentem, hanem egy ismerősömhöz. Még óvodában ismertemmeg a srácot, 4.-ig egy osztályba jártunk, de nemsokára az anyja balesetben meghalt. Egy részeg autós belehajtott. Ekkor felköltöztek Győrbe az apai nagyszülőkhöz. Levelezni kezdtünk, először valódi levélben, majd e-mail formátumban. Nem rég a nagymamája szívrohamot kapott, de túlélte. Őt ápolni jöttek le. Pár napja találkoztam vele, akkor hívott meg, hogy valamikor látogassam meg. Sajnos a város másik felén laknak, de nem megyek busszal. Gyalogolni jobban szeretek. Háromnegyed óra múlva megpillantottam a házat, semmi sem változott. Csak összement. Tudom, én nőttem meg, de akkor is. Becsengettem. Egy 4-5 éves kisgyerek nyitott ajtót.

-Apúúúú, anyúúú ,egy idegen néni áll az ajtóban!-kiáltotta ijedten és becsapta az ajtót. Néztem az ajtót, a házszámot, aztán a házat. Most én jöttem rossz helyre, vagy ez egy vicc?

-Elnézést, ne haragudjon!Csak tu.... Rebi!!-nyitotta ki az ajtót Patrik.-Szia! Na, végre! Már azt hittem eltévedtél! Gyere be!

-Szia!...umm, én tényleg ennyire idősnek nézek ki?-kétségbe esetten pillantottam rá.

-Hát, kinek mi az idős.-felelte jókedvűen.-képzeld, nagymama jobban van! Az orvos azt mondta, hogy sokat kell pihennie és akkor rendben lesz.

-Patrik,ki jött?-kérdezte egy női hang. Egy karcsú, barna hajú nő lépett ki a konyhából.

-Régi barátom. Rebecca bemutatom apukám feleségét, Alexandrát.-mondta.

-Csókolom! Rebecca vagyok!-mutatkoztam be.

-Kérlek,tegezz. Nem vagyok annyira öreg!-mondta nevetve.

-Rendben!-mondtam, felmentünk az emeletre. Patrikhoz fordultam.

-Apukád újra házasodott?-kérdeztem meglepetten.

-Igen. Eleinte nekem se tetszett, hogy randizgat, de később rájöttem , hogy úgysem tehetek ellene semmit. Meg aztán megismertem Alexandrát, és tényleg jó fej volt. És tényleg hasonlít anyura.-mondta.

-És...mikor házasodtak össze?-kérdeztem.

-Kb. 5 és fél éve.-felelte.-a kisgyerek, aki ajtót nyitott, 4 éves.

-Hogy hívják?-tettem fel az újjabb kérdést.

-Benedek.-mondta. Remekül elvoltunk a következő órákban. Mindenféléről beszéltünk. Mi történt velünk az elmúlt években, barátokról, a végén még a szerelemről is.

-Van barátod?-tette fel a kérdést Patrik.

-Igen, két hónapja. Neked barátnőd?-kérdeztem.

-Nem rég szakítottam a barátnőmmel. Kiderült, hogy megcsalt. Nem is egyszer. Aztán azóta nincs.-mondta keserűen.

-Sajnálom!-mondtam és átöleltem.

-Nem kell! Lesz majd más. Remélem.

-Biztos hogy lesz! Ne mondj ilyen csacsiságokat! max. bemutatlak néhány barátnőmnek.-mondtam. megcsörrent a mobilom. Anya hívott. Mondta, hogy a lehető leghamarabb érjek haza. Nem tiltakoztam. Ki akarok békülni vele. Remélem meg tudjuk beszélni a dolgokat. Elbúcsúztam Patrikéktól és haza siettem.

-Anya, mi a baj?-estem be a lakásba.

-Kicsim, sikerült szakítanom... vele.-mondta.-a ház a neveden van.

-Hogyhogy?-kérdeztem.

-Kiderült, hogy 20 milliós tartozása van külömböző bankoknak. Én meg kezességet vállaltam másfél milliónál.-mondta halkan. Erre nem tudtam mit mondani. Csak átöleltem anyámat.

-Sajnos, annyit nem keresek, hogy mindent vissza fizessek. Talán megadják a részletfizetést, akkor boldogulunk valahogy. Mindenestetre beszéltem....beszéltem apáddal. Hajlandó segíteni. Valószínüleg nyáron ki kell menned Németországba, de ez csak rajtad múlik.-fejezte be.

-De, anya ha én kimegyek, te megint egyedül leszel.

-Kicsim, ha akarod én is veled megyek.meg ha apád megengedi.-felelte.

-Meg fogja.-mondtam.-de akkor hogy fizeted ki a hitelt?-kérdeztem.

-Akkor, átutaltatjuk a számlámról a banknak a hitelt. Vagy levonják onnan.-felelte.- kérsz enni?

-nem, nem vagyok éhes.-feleltem.-elmegyek zuhanyozni.-felmentem, elvégeztem a dolgom és bedőltem az ágyba. Nagyon fáradt voltam mégsem tudtam elaludni. Sok volt ez az információ. Mi lesz így velünk?-tettem fel a kérdést magamban.  Hétvégén anyámmal voltam. nagyon régen tartottunk ilyen csajos hétvégét. Billel nem beszéltem, csak sms-t küldtem neki. Érezte volna a hangomon hogy történt valami. Nem akartam, hogy aggódjon. Bár lehet, hogy beszélnem kellene vele. Végül vasárnap este felhívtam. Olyan furcsa volt. Valahogy olyan tartózkodó volt. Nemsokára le is tette. Furcsa volt. Eddig nem akarta letenni, most meg 3 percet beszéltünk. Valami történt. Történnie kellett. Hétfőn Tamara nem jött suliba. Megfázott. Bár, az rejtély hogyan tudott, ilyen jó időben, így megfázni. Csak egy hét múlva jöhet suliba. Hiába békültem ki anyával, valahogy nyomott hangultban vagyok. Talán sikerül lenyugodnom a következő egy hétben.